Egyházak

A Nagykőrösi Zsidó Hitközség

Postacíme: 2750 Nagykőrös, Rákóczi út 21.
Telefonszáma: +36703888959
e-mail címe: nagykorosizsido@kozep-zsido.hu
Bankszámla száma: OTP 11742128-20910664

A nagykőrösi zsinagóga első ismert rabbija Efraim Vecle volt, aki 1794-ben részt vett a hitközség létrehozásában és a XIX. század végéig folyamatosan alkalmaztak rabbit, de később anyagi okokból erre nem került sor, ezt követően rabbi- helyettesek működtek. A nagykőrösi zsinagóga rabbiszékét 2005-ben töltötték be újra, jelenleg prof. dr. Róna Tamás főrabbi működik itt. 

A közel száztagú Nagykőrösi Zsidó Hitközséget a vezetőség irányítja, a hitközség elnöke Feldmájer Sándor, elöljárója Dr. Feldmájer Péter, pénztárnok dr. Steiner András, a nőcsoport vezetője Alba Mesulamné, az ifjúsági csoport vezetője Alba Mirjam.

A Nagykőrösi Zsidó Hitközség a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének tagja és küldöttje dr. Feldmájer Péter. 

A Nagykőrösi Zsidó Hitközség tevékenységét a Klein Dezsőné Emlékalapítvány segíti, a kuratórium elnöke Feldmájer Máté, tagjai: dr. Feldmájer Lea, dr. Feldmájer Györgyi, Alba Mirjam és dr. Bottka Erzsébet. Az adó 1 %-ának felajánlását a 0358-as technikai számra, illetve a Klein Dezsőné Emlékalapítvány javára, 18693836-1-13 számú adószámra hivatkozással lehet teljesíteni.

A nagykőrösi régi zsinagóga épületét az 1911-es földrengés ledöntötte, ezért a hitközség tagjai úgy döntöttek, hogy a Patay utca – Rákóczi utcánál lévő saroktelken építik fel az új zsinagógát, amelynek költségeit közadakozásból gyűjtötték össze.

Az összegyűjtött pénz lényegében értékét vesztette a világháború idején.

Az egész nemzetet sújtó trianoni tragédia gazdasági hatásait a nagykőrösi polgárság is súlyosan megszenvedte, ennek ellenére újrakezdték a gyűjtést és végülis sikerült újra előteremteni az építkezéshez szükséges pénzösszeget. 180 személy adakozott, nemcsak nagykőrösi-, hanem máshol élő zsidó emberek és keresztény nagykőrösi polgárok is. 

A zsinagóga terveit Molnár Lajos építész készítette el, aki 1923. június 25-én készült el vele, október 11-én lerakták az épület alapkövét.

A kivitelezést Szarvas György építőmester végezte el és 1925. nyarára be is fejezte.

A zsinagógát 1925. augusztus 27-én szentelték fel, vagyis a zsinagógai naptár szerint 5685. Elul hó 7. napján.

1944 júniusában a nagykőrösi zsidóságot a felállított gettóból a vasútállomásra hurcolták, majd a kecskeméti téglagyárba, onnan pedig Auschwitzba, ahol túlnyomó részüket meggyilkolták és csak nagyon kevesen térhettek vissza. 1944 nyarán és őszén a zsinagógát feldúlták a helyi fasiszták, nyilasok, összetörték a bejáratnál lévő márványtáblákat, a berendezéseket felgyújtották, később a felszabadító vörös hadsereg katonáit szállásolták be ide.

A több, mint 400 áldozat emlékére a Tóraszekrény két oldalán a nevek feltüntetésével emléktáblákat helyeztek el.

A visszatért túlélők nem hagyták elpusztulni a közösségüket, újrakezdték a zsidó életet és az 1956. után is változatlanul folytatódott.

A Duna-Tisza közén szinte egyedülálló módon az itt élő zsidó emberek nem hagyták magára zsinagógájukat, nem hagyták megszentségteleníteni, elpusztulni, nem hagyták más célokra átengedni.

A hitközség elnöke, dr. Feldmájer György minden olyan kísérletet elhárított, ami az állami birtokbavételt célozta.

Az 1970-es években a meglazult vakolatot kijavították és befestették.

Az 1980-as években elkészült a beázott zsinagóga belsejének kifestése, illetve a tetőzet teljes kicserélése. A rendszerváltás után folyamatossá vált a zsinagóga felújítása, amelyet a helyi zsidó közösség saját erőből finanszírozott.

2010-től az egyházügyi államtitkárság és más pályázatok segítségével először a díszterem újult meg, majd a zsinagóga belső berendezése és főbejáratának újravakolása és színezése.

A 100 éves évfordulóra pedig a Nagykőrösi Zsidó Hitközség hitelt vett fel, hogy az épület szigetelése, teljes újravakolása elkészüljön, illetve a MAZSIHISZ Budapest segítségével az ablakok kicserélésre kerültek.

A zsinagóga 80. születésnapjára újból felállították az I. világháború nagykőrösi hősi halottjai emlékére állított széttört táblát, a 90. születésnapjára pedig táblát avattak azon hitközségi tagok emlékére, akik bátor kiállásukkal az ateista uralom évtizedei alatt megóvták az „Imák-házát” a pusztulástól.

A város zsinagógája most újból régi fényében ragyog. A díszterem tervezését és kialakítását a HUN-BAU Kft. (Kiskőrös), az ablakokat a Timbor-fa Kft. (Baja), az üvegezést a Gál Glass Kft. (Kecskemét), a szigetelését és a külső vakolását, színezését a Generál Centrál Kft. (Kecskemét), a belső festésének helyreállítását Szabari József festőmester (Nagykőrös) végezte el és a Tóraszekrény külső díszeinek aranyozását Csala Ildikó restaurátor (Budapest) javította.